Dél-Korea a minap bevezette a világ első átfogó mesterséges intelligenciát szabályozó törvénycsomagját, amelynek célja a technológia biztonságos használatának elősegítése, illetve a társadalmi elfogadottság fokozása. Bár a kormány a lépéstől azt reméli, hogy az ország a világ egyik vezető MI-nagyhatalmává válik, a helyi vállalkozások aggódnak, hogy a szigorú előírások visszafoghatják az innovációt.
Az új AI Alaptörvény életbe léptetésével Dél-Korea megelőzte az Európai Uniót, amelynek hasonló szabályozása csak szakaszosan valósul meg, a teljes körű érvénybe lépés 2027-ig esedékes. A jogszabályok előírják, hogy az úgynevezett nagy hatású mesterséges intelligencia alkalmazása során – például az egészségügyben, a nukleáris biztonságban, a közlekedésben vagy a pénzügyi hitelezésnél – kötelező az emberi felügyelet biztosítása. Mondjuk van is egy film arról, miért nem jó ötlet nukleáris fegyvereket teljeskörűen gépi értelemre bízni, lehet már hallottatok róla.. :)
Ezenfelül a cégeknek előre tájékoztatniuk kell a felhasználókat, ha ilyen technológiákat vesznek igénybe, a generatív mesterséges intelligencia által létrehozott tartalmakat pedig egyértelmű jelöléssel kell ellátniuk, ha azokat csak nehezen lehet megkülönböztetni a valóságtól. A szabályozás megsértése komoly pénzbírságokat vonhat maga után. A mesterséges intelligenciával generált tartalmak jelölésének elmulasztása akár 30 millió vonos (nagyjából 8 millió forintos) büntetéssel járhat.
Bár ezek az összegek elmaradnak az EU által tervezett, a globális árbevétel bizonyos százalékában meghatározott brutál bírságaitól, így is felütötte a fejét a lázongás. Az iparági szereplők arra panaszkodnak, hogy a törvény megfogalmazása helyenként homályos, ami arra ösztönözheti a cégeket, hogy a szabályozási kockázatok elkerülése érdekében a biztonságosabb, de kevésbé innovatív megoldásokat válasszák.
Sokan nehezményezik, hogy miért nekik kell elsőként szembenézniük ilyen szigorú korlátokkal globális szinten. Két idióta, agymosó kamuvideó megtekintése közben innen is üzenjük nekik, hogy valahol el kell kezdeni, nem igaz? A panaszokra reagálva Lee Jae Myung elnök együttérzéséről biztosította a cégeket, és arra utasította a döntéshozókat, hogy segítsék a vállalkozásokat abban, hogy megfelelhessenek az előírásoknak. Ennek jegyében a kormány legalább egyéves türelmi időt biztosít, mielőtt ténylegesen kiszabnák a már említett adminisztratív büntiket.
A hatóságok egy külön útmutató platformot és támogató központot is létrehoznak a cégek segítésére, sőt kilátásba helyezték a türelmi időszak meghosszabbítását is, amennyiben a piaci körülmények ezt indokolttá teszik. Magyarán nem lesznek komolyabb büntetések addig, amíg meg nem bizonyosodtak arról, hogy mindenki megértette az új játékszabályokat.
A törvény célja, hogy megtalálja az egyensúlyt a technológiai fejlődés és a biztonság között. Az viszont kétségtelen, hogy minden régióban máshogy állnak a kérdéshez: míg az Egyesült Államok a lazább szabályozás híve az innováció serkentése okán, addig Kína a központosított felügyeletre esküszik. Dél-Korea mostani lépése tesztüzemként szolgálhat a világ többi része számára arra vonatkozóan, hogy miként lehet a gyakorlatban bevezetni egy átfogó jogi keretrendszert anélkül, hogy az megfojtaná a technológiai szektort.
