A Galileo európai műholdprogram már fennállásának első évében beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Annak ellenére, hogy a projekt 2020-ban teszi meg utolsó lépéseit a kívánt cél felé, a kontinens fölött keringő mesterséges égitestek már jelenleg is erősebb jelet adnak, mint amerikai és orosz társaik, így több információhoz juttatják a felhasználókat. Miközben a logisztikai vállalatok és szolgáltatóik máris a telematikai megoldások új korszakának kezdeteként tekintenek erre az időszakra, a hazai szakemberek folyamatosan keresik az adatok újabb és újabb felhasználási módjait.
A Galileo műholdas és navigációs rendszer nem véletlenül kapta nevét a pontos csillagászati mérések és távcsövek atyjaként is ismert itáliai természettudósról. „A technológiai újításoknak és a 30 elemből álló műhold-hálónak köszönhetően az eddig általánosnak vehető 4 – egyes eszközök esetében 3 méteres – helymeghatározást az ilyen viszonylatban szinte tökéletesnek mondható 1 méteres horizontális pontosságra csökkenti.” – fogalmazta meg az újítás lényegét Deszpot Károly, a járműkövető rendszerek fejlesztésével foglalkozó WebEye magyarországi divíziójának ügyvezetője.
A Galileo program célja, hogy felváltsa a jelenleg használt amerikai GPS és orosz GLONASS műholdakat, így csökkentve a vészhelyzet esetén fellépő európai kitettséget. Várhatóan 2020-ban lövik fel a projekt végét jelző harmincadik műholdat, addigra a teljes becsült költség eléri a 10 milliárd eurót. Ekkora összegnél talán nem is véletlen, hogy a programért felelős európai politikusok és szakemberek folyamatosan keresik azokat az új területeket, ahol kiaknázhatják egy ekkora méretű innovatív beruházásban rejlő lehetőségeket.
A rendszer pozitív hatással lesz az európaiak mindennapi életére is, mivel gyorsabb cselekvést tesz lehetővé például sürgősségi hívások esetén. Az új műhold rendszer, a GNSS (Global Navigation Satellite System) a hordozható és a beépített navigációs eszközök hatékonyságát is javítani fogja, még kényelmesebbé téve az úton töltött időt. A rendszer pontosságából adódóan meg tud különböztetni egymástól csak pár méterre haladó párhuzamos utakat, például felismeri, hogy fent ragadtunk-e az autópályán vagy az alsó rakparton, és újratervezheti az útvonalat anélkül, hogy több kilométert kellene utaznunk feleslegesen oda és vissza. A pontosság az európai útdíjak esetében is kiemelten fontos tényező, mivel sok esetben futnak párhuzamosan a fizetős és útdíjfizetésen kívül eső utak.
Egy másik, eddig kevésbé kiaknázott lehetőség, hogy az áruk pozíciója még pontosabban lekövethető lesz a logisztikai lánc mentén, a feladótól a befogadóig, ami alacsonyabb költséget és nagyobb árubiztonságot eredményez. A Galileo rendszer jobb lefedettséget és jelerősséget biztosít nem csak a magas épületekkel tűzdelt városokban, de a fedett, vagy akár föld alatti területeken is, ahol ez eddig problémát jelentett. Sőt, megszűnik majd jelenlegi technológiából fakadó ideiglenes jelszakadás is. „Ahogy a hazai, logisztikában érintett cégek többsége, úgy a legnagyobb európai lefedettséggel rendelkező WebEye kutatási- és fejlesztési részlege is vizsgálja a GNSS-ben rejlő lehetőségeket, hogy mire a rendszer teljesen feláll, mi már új szolgáltatásokkal ott legyünk az első sorban a tesztelők között.” – nyilatkozta Deszpot Károly.
Sajtóközlemény
