Már mi is többször értekeztünk arról, hogy a Google új irányelveket fektetett le a külsős forrásból – nem a Google Play Áruházból – származó alkalmazások telepítését, illetve ennek a folyamatnak a szigorítását illetően. Ezek immáron négy országban életbe is léptek, megnehezítve a hozzáférést bizonyos applikációkhoz.
A külsős forrásból való telepítés nem feltétlenül a kalózok eszköze, bár kétségkívül alkalmas arra is, hogy fizetős applikációkat telepítsünk ingyen, kétes forrásokból. A különböző emulátorok, egyes játékok és más, közösségi fejlesztésű eszközök, rendszerszintű vagy egyes alkalmazásokat érintő reklámblokkolók telepítése szinte kizárólag ilyen módon lehetséges.
A Google még tavasszal jelentette be, hogy megreformálja – vagy jobban mondva szigorítja – az Android appok külső forrásból történő telepítését; indoklásként a csalókkal szembeni védekezést hozta fel. Brazíliában, Thaiföldön, Szingapúrban és Indonéziában már ezek a játékszabályok vannak életben, később pedig világszerte bevezethetik. A szigorítás minden Android 7 vagy újabb rendszert futtató okostelefont érint az említett régiókban, és a tervek szerint a közeljövőben további országokban is bevezetésre kerül.
Az új rendszer szándékosan akadályokat gördít a külsős telepítés elé: a nem regisztrált forrásokból érkező appok futtatásához a felhasználónak be kell lépnie a fejlesztői beállításokba, hitelesítenie kell magát, újra kell indítania az eszközt, majd 24 órát kell várnia a folyamat engedélyezésére. A beállítás révén a külsős telepítés 7 napra vagy korlátlan időre oldható fel, választás szerint. A jóváhagyott, szigorítás alól mentesülő áruházak listáján értelemszerűen a Google Play, a Samsung Galaxy Store, a Honor App Market, az Oppo App Market, a Xiaomi GetApps, a Vivo V-Appstore és a Transsion Palm Store áll.
A Google szerint a megbonyolított folyamatra azért van szükség, hogy a csalók ne tudják manipulációval rávenni az áldozatokat a kártékony alkalmazások azonnali feltelepítésére. Az androidos közösség azonban nem osztja a vállalat lelkesedését: sokan úgy vélik, hogy a szándékos nehezítés valójában az első lépés a nyílt platform korlátozása és egyben az iOS-hez hasonló, zárt ökoszisztéma kiépítése felé.
Forrás: GSMArena
