Szokás mondani, hogy az alvásban a legrosszabb dolog a reggeli ébredés. Nyilván vannak olyan szerencsések is, akiknek meg sem kottyan, ha a felkelő Nap első sugarai előtt kell kiugraniuk a jó meleg ágyból, de úgy gondolom, hogy a többség sajnos nem ehhez a réteghez tartozik. Ebben próbál meg segíteni nekünk a nemrég megújult Smart Alarm intelligens ébresztő – kérdés, hogy vajon tényleg annyira jó-e, mint amennyire annak tűnik.
Az alvás életünk szerves és elengedhetetlen része, ez kétségtelen. A baj nem is ezzel van, hiszen az emberek többsége imád aludni – a gondot az jelenti, hogy legtöbbünknek olyan időpontban kell felkelnie, amikor még nagyon-nagyon nem szeretne. Ezért, hogy jó hasonlattal éljek, a reggeli koránkelés sokaknak maga a rémálom – aminek természetesen biológiailag magyarázható okai vannak.
A program működési elve
Az alvás az embereknek (és a legtöbb emlősnek) a természetes pihenőállapota; ez az a stádium, amikor a szervezet úgymond megújítja önmagát – növekszik a sejtosztódás mértéke, és csökken a természetes sejthalálé. Ezért fontos, hogy annyit aludjunk, amennyit csak lehet, hisz ez az egészségünk megőrzésének elengedhetetlen feltétele. Ám amilyen egyszerűnek tűnik ez a folyamat, olyannyira összetett és bonyolult. Az alvás fázisokra osztható, szám szerint öt darabra:
- NREM (non-rapid-eye-movement, azaz gyors szemmozgás nélküli) fázis: tulajdonképpen egy átmenet az éber és az alvó állapot között, az izomaktivitás csökken, és az agyhullámok aktivitása is lassul
- NREM fázis: könnyed alvási periódus, melynek során a szívritmus és a testhőmérséklet csökken, a szemmozgás pedig abbamarad
- NREM fázis: nagyon lassú agyhullámok jellemzik, a vérnyomás csökken, a légzés lassul
- NREM fázis: a legmélyebb alvási fázis, az agy csak nagyon lassú hullámokat állít elő. Szemmozgás nincs, de gyengén kimutatható izommunka még van
- REM (rapid-eye-movement, azaz gyors szemmozgásos) fázis: az álmok fázisa, erős agyi aktivitás és az izzoműködés részleges bénulása jellemzi
Különböző agyi hullámok az alvás adott szakaszaiban
A legérdekesebb a dologban az, hogy az alvási fázisok sorrendje minden esetben szigorúan kötött, és 1-2-3-4-3-2-1-5 sorrendet vesz fel. Azaz teljesen mindegy, hogy 12 órát alszunk, vagy csupán 5 percet – az elalvás – ébredés intervallumán ez a kötött sorrend ugyanúgy, különbségek nélkül zajlik le. Legkönnyebben a REM, tehát az utolsó állapotban ébredünk fel, míg legnehezebben a 4. NREM-ben, utána pedig nagyjából sorrendben a 3-2-1-es fázisokban.
Magyarra lefordítva, ha mi éppen a 4. szakaszban vagyunk, és megszólal az ébresztőóra, akkor pillanatok alatt az agy átesik a 3-2-1-5-ös lépcsőkön (melyeken alapból sokkal lassabban kerülne át), és csak utána ébredünk fel valójában. Ez egy stresszhatásként éri az idegrendszerünket, ezért is vagyunk “kómásak”, és ezért tudunk másodpercek alatt visszaaludni – ami ugye nem szerencsés, ha időpontra kell mennünk valahova.
Az a mi szerencsénk, hogy a REM fázisban a fizikai mozgásunk (forgolódás és hasonlók) teljes egészében megszűnik, míg az 1-2-3-4-es stádiumokban mérhető aktivitást mutatnak az izmaink. Ezen az elven működik a Smart Alarm applikáció is – a program valós időben a giroszenzor segítségével érzékeli a mozgásunkat, így nagyjából pontos kalkulációt tud végezni arról, hogy mikor is kerülünk bele az ébredésünk előtti utolsó harminc percben a mozgolódás nélküli REM állapotba, amiben a legkönnyebben tudunk felébredni.
Felület, grafika és dizájn
No, az élettan kiselőadás után térjünk rá arra, ami talán több mindenkit érdekel – hogy mégis mit nyújt ez az intelligens ébresztőprogram. Régebben használtam már a Smart Alarm korai verzióit, melyek bár nem néztek ki rosszul, azért meg sem közelítették a legújabb változat látványvilágát.
Az indulóképernyő
A felület letisztult, könnyed, az embernek nincsen “karácsonyfa” érzése, ha bekapcsolja az appot. A legdominánsabb szín a fekete (vagy sötétszürke), amin kékes – zöldes motívumok enyhítenek egy kicsit. Kezelése roppant egyszerű, ami annak köszönhető, hogy a fejlesztők nem bonyolították túl a szoftvert – igazából azt tudja, amit tudnia kell, olyan egyszerűen, amennyire csak lehet.
Az előző változatokhoz képest plusz pont, hogy már ki is tudunk lépni a programból, az a háttérben folyamatosan fut, ezt pedig az állapotjelző sávon is látjuk (tudniillik a korai változatoknál az ébresztés nem működött, ha nem a program futott főfolyamatként).
Funkciók
Igazság szerint az applikáció nem akar többet mutatni, mint amennyit ígér, amivel nincs is túlságosan nagy baj. Egy ébresztőóra eleve egyet kell csak, hogy tudjon, de azt nagyon: ébreszteni. Nincs ez másképp a Smart Alarm-nál sem, bár azért intelligens mivoltából adódóan nyilvánvalóan többet ad, mint egy gyári, mezei ébresztőprogram.
Kezdjük talán először az ébresztési módokkal, azokból ugyanis akad több is. Az első full, azaz teljes mód aktiválja az összes okos funckiót, amit a program kínál. Ebbe tartozik bele az alvásfigyelés (jobban mondva a mozgásérzékelés), a hangrögzítés (horkolás, mocorgás, szellemek és miegymás), a statisztika készítése és ami a legfontosabb, az adaptív ébresztés. Ez annyit takar, hogy a program nem feltétlen pontosan akkor kelt, amikorra beállítottuk az órát, hanem – egyéni beállításaink szerint – az azt megelőző 10-20-30 perces intervallumban.
Ébresztési módok
Ennek a módnak az “egyszerűbb” változata az, amikor a program pontosan akkor ébreszt minket, mint amit beállítottunk (Set Time & Sleep Cycle Mode). Ezzel igazából az applikáció a lényegét veszíti el, hiszen már csak a szerencsén fog múlni, hogy könnyeden ébredünk-e, avagy nem, viszont az alvásunk minőségét nyomon tudjuk követni, ami mindenképpen jó dolog.
A Sleep Cycle Mode majdnem azt kínálja, mint a teljes mód, csak az éjszaka alatt nem készít hangfelvételeket (gondoltak azokra is, akik félnek a szellemektől).
A Sleep Quality Control is nagyon hasznos, ilyenkor a program nem ébreszt minket, csak méri, hogy hogyan is aludtunk (jól jöhet például hétvégén, amikor nem kell időre kelnünk).
A Custom módban egyéni igényeink szerint állíthatjuk be, hogy a szoftver mit csináljon, és mit ne – azaz akár egy mezei ébresztőprogramot is csinálhatunk belőle, bár ennek sok értelme nyilvánvalóan nem lenne.
Statisztika az alvásunkról
Ahogy már említettük, az alkalmazás statisztikát is készít az alvásunkról, amit a fent lévő kép is szemléltet. Itt láthatunk sötét, világos, és nagyon világos zöld színű oszlopokat (mondhatnék itt akár menta-színt is, de a férfi szem csak az alapszíneket látja, a többit betippeli), amik azt mutatják, hogy mennyire volt mély az alvásunk. A bátrak, ha beállították, meg is hallgathatják, hogy vajon kifecsegtek-e állami titkokat az alvásuk alatt, vagy hogy horkoltak-e, és hasonlók.
A program egyik előnye, hogy az intelligens ébresztésen kívül nagyon sok féle zenét kínál, melyek közül akadnak elalvást segítő relaxációs muzsikák és hangeffektek, illetve ébredést indukáló, könnyed, lágy dallamok is. Persze aki óhatja, beállíthat standard, másodperces szívleállást okozó mechanikus ébresztőóra-hangra hajazó zajt is, de én, mióta egyszer kiestem az ágyból a rémülettől, inkább a relaxációs megoldásokat választom.
A programot elindítani nem bonyolult feladat, csak beállítjuk az ébresztés módját, az időpontot, majd rábökünk a Start-ra, és mehet is a nyugodt szunyókálás. A régebbi verizók hibájából okulva immár három különböző ébresztést is testre tudunk szabni.
Az aktív állapot felülete nagyon tetszetős; ki tudja jelezni, hogy mennyi időnk van még az ébresztésig, de közli velünk a pillanatnyi időképet, és az aktuális külső hőmérsékletet is Celsius, vagy Fahrenheit-fokban.
Hatékonyság
A program természetéből adódóan rendelkezik bizonyos igényekkel. Az intelligens funkciók eléréshez nyilvánvalóan a telefont úgy kell pozicionálni, hogy a legnagyobb hatékonysággal tudja mérni a mozgolódásaink mértékét (hiszen ez az alapja az okos ébresztésnek). Azaz hiába rakjuk az éjjeli szekrényünkre a telefonunkat, a program nem fog tudni minket a megfelelő időpontban ébreszteni, lévén egész éjszaka semmi mozgást nem érzékel rajta.
Éppen emiatt a telefont érdemes a párnánk mellé helyezni, de semmiképpen sem alá, ugyanis ez elősegítheti a túlmelegedést. Ajánlott töltőre is dugni a készüléket, nehogy lemerüljön, aztán reggel meg ne ébresszen fel minket. A beállítások menüpontban találhatunk egy tesztelésre vonatkozó opciót, amit mindenképpen próbáljunk ki, hiszen így láthatjuk, hogy valóban jó helyre tettük-e a kütyünket, avagy nem.
Igazság szerint maga az elgondolás nem rossz, azonban nem is teljesen tökéletes. Csupán a forgolódásból ugyanis nem lehet következtetni az alvás mélységére, hiszen mint említettük a cikk elején, csupán a REM fázisban bénulnak ideiglenesen az izmaink (fun fact: azért, hogy ne hajtsuk végre a valóságban is, amit az álmunkban), valamint a pakliban benne van a program tévedése is.
Régebben használtam a szoftver kezdeti verzióit is, így nagyjából fel tudtam mérni, hogy mennyire is hatékony az intelligens ébresztés. Én alapvetően nehezen kelő típus vagyok, így ez idő alatt le tudtam tesztelni, hogy vajon könnyebben tudok-e kelni a Smart Alarm használatával, mint egy hagyományos ébresztővel.
Nos, a válasz az, hogy igen, de a különbség nem annyira látványos. Amikor a szerencsére bíztam magam, akkor nagyjából 10 ébredésből 3-4 volt könnyű, amikor pedig a Smart Alarm adaptív funkcióját alkalmaztam, ez a szám felugrott cirka 5-6-ra. Ebben nyilván közrejátszik az is, hogy az ember mennyit, hogyan, illetve milyen nap után alszik, azaz hétfő reggel nyilván könnyebben kelünk, mivel egész hétvégén – szerencsés esetben – ki tudtuk magunkat pihenni.
Egy szó mint száz, a Smart Alarm valóban tud segíteni a könnyedebb kelésben, de csodára azért ne számítsunk.
Árazás, összegzés
A Smart Alaram jelenlegi, legújabb verziójáért a Play Áruházban nem egészen 450 forintot kérnek el, ami nem annyira túlzó ár. Hasonló programokból kevés akad, de mindenképpen meg kell említenünk a Sleep Cycle névre hallgató szoftvert, ami körülbelül 10 forinttal kerül csak többe, viszont részletesebb analízist készít az alvásunkról, de például nem tartalmaz relaxációs zenéket, és ilyen sokféle beállítási módot sem.
Szóban forgó ébresztőnk kinézete véleményem szerint megnyerő, egyszerű, de letisztult, és nincsen túlcsicsázva sem. Funckiókból eleget nyújt, nem is többet, nem is kevesebbet, és szerencsére a kezelése is meglehetősen egyszerű.
Nyelvekből csak az angolt tudja, ám nem hiszem, hogy ez sokaknak gondot okozna, elvégre a használata olyan könnyű, mint az egyszeregy. Hibaként nagyon nem lehet neki felróni semmit, mivel az, hogy nem működik 100%-os hatékonysággal, teljesen evidens dolog.
Az pedig, hogy ez kinek ér meg 450 forintot, már egyéni mérlegelés kérdése – szerintünk ez az ár még éppen belefér abba a kategóriába, hogy azt mondhassuk, a Smart Alarm egy ajánlott vétel – szép, kidolgozott, és valóban többet ér, mintha a nagymama-féle mechanikus ébresztőtől simulna ki egy pillanatra reggel az EKG-nk.
A Play Store-ban való megtekintéshez kattints az alábbi képre:
Vásárláshoz, megtekintéshez katt ide!
